
ラジオ生活:音楽の泉 リスト「ハンガリー狂詩曲 第2番」
聞き逃しサービス 2024/11/09 放送
音楽の泉
〜
〜
「ハンガリー狂詩曲 第2番」
( Hungarian Rhapsody No. 2 in C-sharp minor, S.244/2 )
[ II. magyar rapszódia, S.244/2 ]
作曲: リスト ( Liszt Ferenc )
編曲: カール・ミュラー・ベルクハウス
モントリオール交響楽団(管弦楽)
シャルル・デュトワ(指揮)
[ 1995年録音版 ]
(10分43秒)
〜
開始より27分43秒頃(終了より22分17秒前頃)
〜
〜
配信終了 2024/11/16 05:50
(すでに配信終了してます)
番組情報
Google検索 URL>
https://www.google.co.jp/search?tbm=vid&hl=ja&source=hp&biw=&bih=&q=Liszt+Hungarian_Rhapsody_No_2_S.244_2
Bing検索> https://www.bing.com/videos/search?q=Liszt_Ferenc+Hungarian_Rhapsody_No_2_S.244_2
Bing検索> https://www.bing.com/videos/search?q=Liszt_Ferenc+II_magyar_rapszódia_S.244/2
〜
〜〜
〜〜〜
☆★☆ リスト「ハンガリー狂詩曲 第2番」について【目次】☆★☆
〜〜〜
〜〜
1. リスト「ハンガリー狂詩曲 第2番」について
1.1 Wikipedia JA(日本版)の抜粋
1.2 Wikipedia EN(英語版)の抜粋、および、その日本語翻訳
1.3 Wikipedia HU(ハンガリー版)の抜粋、および、その日本語翻訳
〜〜
〜
〜〜
2. 作曲者:リスト について
2.1 Wikipedia HU(ハンガリー版)の抜粋、および、その日本語翻訳
2.2 リストの作品リスト・へのリンク・Wikipedia EN(英語版)
〜〜
〜
<<< 以下、参照しているWikipediaなどへのリンクはそれぞれの先頭あたりで紹介してます。>>>
〜〜〜
〜〜
〜
〜
〜〜
1. リスト「ハンガリー狂詩曲 第2番」について
1.1 Wikipedia JA(日本版)の抜粋
〜〜
〜
「ハンガリー狂詩曲 第2番」
↓
「ハンガリー狂詩曲」
Wikipedia JA(日本版) URL> https://ja.wikipedia.org/wiki/ハンガリー狂詩曲
〜
ハンガリー狂詩曲 (S/G244, R106)(ハンガリーきょうしきょく、フランス語:Rhapsodies hongroises, 英語:Hungarian Rhapsodies, ドイツ語:Ungarische Rhapsodien, ハンガリー語:Magyar rapszódiák)はフランツ・リストがピアノ独奏のために書いた作品集である。全19曲存在する。第2番( S.244/2)は特に有名である。
…
【概要】
最初の15曲は1853年に出版された。16番以降の4曲は1882年から1885年までに追加された。のちに一部は管弦楽編曲も行われ(後述)、また第14番を元に、ピアノとオーケストラのための『ハンガリー幻想曲』が編曲された。現在では、リストの全盛期に書かれた第15番までが出版・演奏されることが多く、晩年に書かれた残りの4曲は書法も簡素となっており、知名度は低い。
これらの曲の大きな構造は、ハンガリー舞曲の形式のひとつヴェルブンコシュ(チャールダーシュの前身で、異なるテンポをもった複数の楽節からなる)に影響されている。またリストは作曲にあたって、生まれ故郷たるハンガリー古来の民謡と思っていたテーマを取り入れた。しかし、その民謡は実際にはその時代に作曲され、ロマ(ジプシー)のバンドがよく演奏していた曲だったと考えられている。発表当時から地元ではすでに「リストは勘違いしている」と言われていたという[要出典]。4人の祖父母ともドイツ人ながらハンガリー生まれであることに愛着を抱くリストの愛国心は、後年バルトークの批判を受けるなど一面で空回りともなった。
リストは作曲家であると同時に、高度な技巧を持つ演奏家でもあったため、他の多くのリスト作品と同様、ピアノ版は演奏の難しい作品として知られる。
…
《》第2番
この曲集の中で第2番(管弦楽用の第2番)は知名度が高い。曲の終わり近くにカデンツァが指定されており、セルゲイ・ラフマニノフ、マルカンドレ・アムランなどが自作のカデンツァを演奏している。また、ウラディミール・ホロヴィッツは全体的に技巧を凝らした編曲を行っている。米国では度々アニメーション作品などに用いられており、『トムとジェリー』の「ピアノ・コンサート」がその代表として挙げられる(ディズニー映画、ルーニー・テューンズにも例がある)。
…
【作品一覧】
第1番 嬰ハ短調
第2番 嬰ハ短調
第3番 変ロ長調
第4番 変ホ長調
第5番 ホ短調 《悲劇的な英雄の詩》("Héroïde-élégiaque")
第6番 変ニ長調
第7番 ニ短調
第8番 嬰ヘ短調
第9番 変ホ長調 《ペシュトの謝肉祭》("Pesther Carneval")
第10番 ホ長調 《前奏曲》("Preludio")
第11番 イ短調
第12番 嬰ハ短調
第13番 イ短調
第14番 ヘ短調
第15番 イ短調 《ラーコーツィ行進曲》("Rákóczi-Marsch")
第16番 イ短調
第17番 ニ短調
第18番 嬰ヘ短調
第19番 ニ短調 《アーブラーニ・コルネール(ドイツ語版、英語版、ハンガリー語版)の『高雅なチャールダーシュ』による》("D'après les "Csárdás nobles" de K. Ábrányi")
第20番は書きかけで終わっている。
…
【管弦楽版】
上記のピアノ原曲(S.244)から6曲が、リストおよびフランツ・ドップラーによりオーケストラ用に編曲された(S.359):
第1番 ヘ短調 S.359/1 (原曲第14番)
第2番 ニ短調 S.359/2 (原曲第2番嬰ハ短調)
第3番 ニ長調 S.359/3 (原曲第6番変ニ長調)
第4番 ニ短調 S.359/4 (原曲第12番嬰ハ短調)
第5番 ホ短調 S.359/5 (原曲第5番)
第6番 ニ長調 S.359/6 (原曲第9番変ホ長調)
さらに原曲第2番についてはカール・ミュラー=ベルクハウス(Karl Müller-Berghaus)による管弦楽版編曲がある。
…
《》ハンガリー狂詩曲第2番 S.244/2
-《》フランツ・ドップラー編曲版 ニ短調 S.359/2
演奏時間は、ピアノ版と同じ約12分である。主題をトランペットで始める。 楽器編成は以下の通り。
ピッコロ、フルート2、オーボエ2、小クラリネット、クラリネット2、ファゴット2、ホルン4、トランペット2、トロンボーン3、チューバ、ティンパニ(3個)、シンバル、トライアングル、弦五部
…
-《》カール・ミュラー=ベルクハウス編曲版 ハ短調
ミュラー=ベルクハウスの編曲版は、ドップラー編曲版とは調性が異なり、編成にハープが加えられているので聴感上の違いは大きい。
ヘルベルト・フォン・カラヤン、アンタル・ドラティ(ロンドン交響楽団、Mercury,1960年録音)など、この編曲版を録音している。
…
-《》編曲版の表記について
この編曲版は適切な表記がレコード・CDで行われて来なかった。例えば前掲のカラヤン指揮のベルリン・フィル盤でさえミュラー=ベルクハウス版が使われているのにドップラー編曲の「4番」というナンバリングが直されなかった。ドラティ指揮ロンドン交響楽団の演奏(Mercury,1960年録音)も明確にミュラー=ベルクハウス版を使っているのに、編曲者は"Matthey"としている。
ドップラー+リストの編曲版、ドップラーの編曲版、ミュラー=ベルクハウス版の3種を区別掲載していた「作曲家別 クラシックCD/DVD総目録(音楽之友社)」も正確ではない。今日出版譜として管弦楽編成の編曲が確認されているのはドップラー、ミュラー=ベルクハウス版の2つだけである。
…
〜[上記Wikipediaより抜粋。]
〜
〜〜
1. リスト「ハンガリー狂詩曲 第2番」について
1.2 Wikipedia EN(英語版)の抜粋、および、その日本語翻訳
〜〜
〜
Hungarian Rhapsody No. 2
Wikipedia EN(英語版) URL> https://en.wikipedia.org/wiki/Hungarian_Rhapsody_No._2
〜
Hungarian Rhapsody No. 2 in C-sharp minor, S.244/2, is the second in a set of 19 Hungarian Rhapsodies by composer Franz Liszt, published in 1851, and is by far the most famous of the set.
In both the original piano solo form and in the orchestrated version this composition has enjoyed widespread use in animated cartoons. Its themes have also served as the basis of several popular songs.[citation needed]
…
【Background】
The Hungarian-born composer and pianist Franz Liszt was strongly influenced by the music heard in his youth, particularly Hungarian folk music, with its unique gypsy scale, rhythmic spontaneity and direct, seductive expression. These elements would eventually play a significant role in Liszt's compositions. Although this prolific composer's works are highly varied in style, a relatively large part of his output is nationalistic in character, the Hungarian Rhapsodies being an ideal example.
Composed in 1847 and dedicated to Count László Teleki, Hungarian Rhapsody No. 2 was first published as a piano solo in 1851 by Bartholf Senff. Its immediate success and popularity on the concert stage led to an orchestrated version, arranged (together with five other rhapsodies) in 1857–1860 by the composer in collaboration with Franz Doppler, and published by Schuberth in 1874–1875. In addition to the orchestral version, the composer arranged a piano duet version in 1874, published by Schuberth the following year.
Offering an outstanding contrast to the serious and dramatic lassan, the following friska holds enormous appeal for audiences, with its simple alternating tonic and dominant harmonization, its energetic, toe-tapping rhythms, and breathtaking "pianistics".
Most unusual in this composition is the composer's invitation for the performer to perform a cadenza, although most pianists choose to decline the invitation. Marc-André Hamelin composed a cadenza that has since become famous for its originality, musicality and playfulness, and Sergei Rachmaninoff also wrote a famous cadenza for his interpretation. Liszt himself wrote several cadenzas for his pupils' performances of the piece, but they were rarely performed.[clarification needed] Other pianists have arranged their own versions of the Rhapsody with changes beyond that of simply adding a cadenza, most notably Vladimir Horowitz in 1953.
…
《》Sources of the melodies
The title of this rhapsody is slightly misleading, as the introductory theme is Romanian, rather than Hungarian. This theme was found in one of Liszt's Weimar sketchbooks.[citation needed] In his memoirs, Austrian pianist Heinrich Ehrlich accused Liszt of using his own theme for the piece without adding promised attribution, after Ehrlich played it for Liszt in 1846. The memoirs contain an 1864 letter from Liszt, in which the composer acknowledges Eckhardt's influences while making no claim to the melodies; only that his task "as a rhapsodist is merely limited to turning them into works as close as possible to their true essence."
…
【Form】
The piece consists of two distinct sections.
The first is the lassan, with its brief introduction. Although beginning on the C-sharp major triad, C-sharp minor is soon established as the home key. From this point on, the composer modulates freely, particularly to the tonic major and the relative major. The mood of the lassan is generally dark and melancholic, although it contains some playful and capricious moments.
The second section is the friska. It opens quietly in the key of F-sharp minor, but on its dominant chord, C-sharp major, recalling a theme from the lassan. The alternating dominant and tonic harmonies quickly increase in volume, the tempo gaining momentum as the Friska's main theme (in F-sharp major) is approached. At this point, the Friska begins its journey of ever-increasing energy and pianistic bravura, still underpinned by alternating tonic and dominant harmonies. Modulations are limited almost exclusively to the dominant (C-sharp major) and the lowered mediant (A major). Before the final whirlwind of sound, a moment of calm prevails in the key of F-sharp minor, recalling another of the lassan's themes, and is followed by the instruction, Cadenza ad lib. Finally, in the key of F-sharp major, there is a crescendo of prestissimo octaves, which ascend and then descend to cover almost the entire range of the keyboard and bringing the Rhapsody to a conclusion.
Liszt planned his choice of keys in a remarkably symmetrical fashion. Although the lassan's principal key is C-sharp minor (with the appropriate key signature used throughout) the work opens on the tonic major chord, C-sharp major. However, by bar 6, the minor tonality is established. This device provides a contrast which intensifies the generally dark and sombre character of the lassan. This procedure is directly reversed in the Friska. Although the principal key of the Friska is F-sharp major, Liszt chooses to begin in the tonic minor key, F-sharp minor, which is sustained until bar 51. For practical reasons of notation (i.e., the prolongation of the tonic minor key), Liszt chooses the key signature of F-sharp minor, until the arrival of the main theme in F-sharp major. This time, the use of the more serious minor tonality is used as a contrast to the arrival of the playful and jubilant main theme of the Friska.
…
【Arrangements】
The orchestral version of the Rhapsody produced by Liszt and Doppler is scored for an orchestra consisting of a piccolo, two flutes, two oboes, two clarinets in B♭ and A (doubling on the piccolo clarinet and clarinet in D), two bassoons, four horns in F, two trumpets in D, three trombones, timpani, bass drum, cymbals, triangle, glockenspiel, harp, and strings, and is raised by a semitone to D minor / G major. Another orchestral arrangement, one semitone below (C minor / F major), by Karl Müller Berghaus, also exists.
In 1933, Franz Schreker made an orchestral transcription, the performance of which was originally intended to be filmed as part of a series entitled Das Weltkonzert. This arrangement is published by Universal Edition.
In 1975, Gábor Szabó played a jazz rendition of the composition for his album Macho.
…
【In popular culture】
The Hungarian Rhapsody No. 2 has been prominently used in animated cartoons and popular media, most famously in the Tom and Jerry short The Cat Concerto, which won an Academy Award for Best Short Subject: Cartoons and the Bugs Bunny short Rhapsody Rabbit, directed by Friz Freleng. The first such appearance in a cartoon was as part of a piano solo by Mickey Mouse in The Opry House in 1929 where he has to deal with an animated piano.
…
〜[Excerpt from above wikipedia]
〜[上記wikipediaの日本語翻訳は次の通り。翻訳にはアプリ「DeepL」を使用。]
〜
ハンガリー狂詩曲第2番 嬰ハ短調 S.244/2は、1851年に出版されたリストによる19曲のハンガリー狂詩曲の第2番で、このセットの中で最も有名な曲である。
原曲のピアノ独奏版と管弦楽版の両方で、この曲はアニメで広く使われている。 その主題は、いくつかのポピュラー歌曲のベースにもなっている[要出典]。
…
【背景】
ハンガリー生まれの作曲家でピアニストのフランツ・リストは、少年時代に聴いた音楽、特に独特のジプシー音階、リズムの自発性、直接的で魅惑的な表現を持つハンガリーの民族音楽に強い影響を受けた。 これらの要素は、やがてリストの作曲において重要な役割を果たすことになる。 この多作な作曲家の作品は非常に多様な様式を持つが、彼の作品の比較的大部分は民族主義的な性格を持っており、ハンガリー狂詩曲はその理想的な例である。
1847年に作曲され、ラースロー・テレキ伯爵に献呈されたハンガリー狂詩曲第2番は、1851年にバルトルフ・ゼンフによってピアノ・ソロとして初めて出版された。 すぐに成功を収め、コンサートの舞台で人気を博したことから、1857年から1860年にかけて、作曲家がフランツ・ドップラーと共同で編曲した管弦楽版(他の5つの狂詩曲とともに)が1874年から1875年にかけてシューベルト社から出版された。 管弦楽版に加え、作曲者は1874年にピアノ二重奏版を編曲し、翌年シューベルトから出版された。
シリアスでドラマチックなラッサンとは対照的に、次のフリスカは、トニックとドミナントが交互に現れるシンプルな和声、つま先でたたくようなエネルギッシュなリズム、息をのむような「ピアニスティックス」によって、聴衆に大きな魅力を与えている。
この曲で最も珍しいのは、作曲者が演奏者にカデンツァを要求していることである。 マルク=アンドレ・ハメランは、その独創性、音楽性、遊び心で有名になったカデンツァを作曲し、セルゲイ・ラフマニノフも彼の解釈のために有名なカデンツァを書いている。 リスト自身も、弟子たちのこの曲の演奏のためにいくつかのカデンツァを書いたが、ほとんど演奏されることはなかった[clarification needed]。他のピアニストたちも、単にカデンツァを加えるだけでなく、1953年のウラディミール・ホロヴィッツを筆頭に、独自のヴァージョンを編曲している。
…
【メロディの出典】
序奏の主題はハンガリー語ではなくルーマニア語である。 オーストリアのピアニスト、ハインリヒ・エーリッヒは、1846年にエーリッヒがリストのためにこの主題を演奏した後、リストが自分の主題を約束の帰属を付け加えずにこの曲のために使用したことを回顧録の中で非難している。 回顧録には1864年のリストからの手紙が掲載されており、その中で作曲家はエックハルトの影響を認めつつも、メロディーの所有権を主張せず、ただ「狂詩曲家としての自分の仕事は、メロディーを可能な限りその本質に近い作品に仕上げることに限られている」と述べている。
…
【形式】
曲は2つの部分からなる。
最初は、短い序奏を持つラッサンである。 嬰ハ長調の三和音で始まるが、すぐに嬰ハ短調が母調となる。 ここから作曲者は自由に転調し、特にトニック・メジャーと相対長調に転調する。 ラッサンの雰囲気は概して暗くメランコリックだが、遊び心のある気まぐれな瞬間もある。
第2部はフリスカ。 嬰ヘ短調で静かに始まるが、ドミナントコードの嬰ハ長調で、ラッサンの主題を想起させる。 ドミナントとトニックの和声が交互に繰り返され、すぐに音量を増し、フリスカの主要主題(嬰ヘ長調)に近づくにつれてテンポは勢いを増す。 この時点で、トニックとドミナントが交互に現れるハーモニーに支えられながら、フリスカはエネルギーとピアニスティックな華麗さを増し続ける旅に出る。 転調はほとんどドミナント(嬰ハ長調)と下降するメディエント(イ長調)に限られている。 最後の音の渦の前には、嬰ヘ短調でラッサンのもうひとつの主題を想起させる穏やかな時間が訪れ、カデンツァ・アドリブという指示が続く。 最後に、嬰ヘ長調で、プレステッシモのオクターヴのクレッシェンドがあり、上昇し、そして下降して、鍵盤のほぼ全音域をカバーし、ラプソディーを終結させる。
リストは、調の選択を驚くほど対称的に計画した。 ラッサンの主調は嬰ハ短調だが(全体を通して適切な調号が使われている)、作品の冒頭はトニック・メジャー和音である嬰ハ長調で始まる。 しかし、6小節目には短調の調性が確立されている。 この工夫は、ラッサンの全般的に暗く陰鬱な性格を強めるコントラストをもたらす。 この手順は、フリスカでは正反対である。 フリスカの主調は嬰ヘ長調だが、リストはトニック短調である嬰ヘ短調で始めることを選択し、この調性は第51小節まで維持される。 記譜上の実際的な理由(すなわち、トニック・マイナー調の延長)から、リストは嬰ヘ短調の調号を選び、嬰ヘ長調の主テーマが到着するまで、この調号を使用している。 この時、より深刻な短調の調性が、フリスカの遊び心に満ちた陽気な主主題の到来との対比として用いられている。
…
【アレンジ】
リストとドップラーによって作られたラプソディの管弦楽版は、ピッコロ、フルート2、オーボエ2、クラリネット2(変ロ調と変イ調)(ピッコロ・クラリネットとクラリネット・イン・ニは兼任)、ファゴット2、ホルン4(ヘ調)、トランペット2(ニ調)、トロンボーン3、ティンパニ、バスドラム、シンバル、トライアングル、グロッケンシュピール、ハープ、弦楽器からなる管弦楽のための楽譜で、半音上げてニ短調/ト長調に編曲されている。 カール・ミュラー・ベルクハウスによる、半音下のハ短調/ヘ長調の別の管弦楽編曲も存在する。
1933年、フランツ・シュレーカーが管弦楽のトランスクリプションを行い、その演奏はもともと『Das Weltkonzert』と題されたシリーズの一部として映像化される予定だった。 この編曲はユニバーサル・エディションから出版されている。
1975年、ガーボル・シャボーは自身のアルバム『Macho』でこの曲をジャズ演奏している。
…
【大衆文化の中で】
ハンガリー狂詩曲第2番は、アニメやポピュラー・メディアで盛んに使われている。最も有名なのは、アカデミー短編賞を受賞した『トムとジェリー』の短編『猫協奏曲』である: アカデミー賞短編部門を受賞した『Tom and Jerry』の短編『The Cat Concerto』や、フリッツ・フレレン監督の『Bugs Bunny』の短編『Rhapsody Rabbit』が有名だ。 カートゥーンに初めて登場したのは、1929年の『The Opry House』でのミッキーマウスのピアノ・ソロの一部で、彼はアニメーション化されたピアノを相手にしなければならなかった。
…
〜
〜
〜〜
1. リスト「ハンガリー狂詩曲 第2番」について
1.3 HU(ハンガリー版)の抜粋、および、その日本語翻訳
〜〜
〜
「ハンガリー狂詩曲 第2番」
↓
「ハンガリー狂詩曲」
Magyar rapszódiák
Wikipedia HU(ハンガリー版) URL> https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_rapszódiák
〜
A Magyar rapszódiák Liszt Ferenc tizenkilenc darabból álló zongorasorozata, amelyben magyaros témákat dolgozott fel. A sorozaton 1839-ben kezdett dolgozni, amely – több fejlődési fokozaton keresztül – 1885-re érte el végső változatát. Műjegyzékszáma: S.244. A sorozat néhány darabjából zenekari változat, egyből zongoraverseny is készült.
…
【A művek születése】
Liszt Ferenc elsősorban úgy tudta bemutatni magas szintű zongoratudását, ha maga gondoskodik az erre alkalmas művekről. Ezek többnyire ismert témák – például operák ismert részletei, vagy népi-népies dallamok – feldolgozásai voltak. Amikor megismerte a magyar cigányok zenéjét, mintegy magyarsága deklarálásaként is, az ő zenéjüket kezdte feldolgozni, de a magyar verbunkoszene szerzőitől is vett át témákat. Minden hazai hangversenyén játszott fantáziákat, rögtönzéseket magyar dallamokra. 1839 és 1847 között írta azt a huszonegy darabját (Magyar Dallok és Magyar Rhapsodiák), amelyeknek egy része nem is jelent meg nyomtatásban Liszt életében, néhányat maga vont vissza, majd a Magyar rapszódiák tizenöt darabját 1847 és 1853 között készítette el és adta ki. A kettő között még megjelentette az előzőek 5., 4. és 11. számából az Ungarische National-Melodien (S.243) című kiadványt. Ezt követően sokáig nem írt magyar rapszódiát, de élete végén, 1882 és 1885 között megint komponált négy újat, már egészen más stílusban. A liszti Magyar rapszódiák száma így összesen tizenkilenc.
A rapszódiák közül hatból zenekari átdolgozás is született: ezeket Doppler Ferenc hangszerelte meg 1858–1860 között, de Liszt átdolgozta valamennyit. A zenekari és a zongorarapszódiák összerendelése: 1. zenekari rapszódia – 14. zongorarapszódia, 2. zenekari rapszódia – 12. zongorarapszódia, 3. zenekari rapszódia – 6. zongorarapszódia, 4. zenekari rapszódia – 2. zongorarapszódia, 5. zenekari rapszódia – 5. zongorarapszódia, 6. zenekari rapszódia – 9. zongorarapszódia (az utolsó a Pesti karnevál címet viseli). A hat zenekari rapszódiából 1875-ben Liszt újabb zongoraátiratokat készített, négy kézre.
Liszt a tizennegyedik rapszódiából, pontosabban annak korábbi változatából, a Magyar Rhapsodiák X. füzet 21. számából zongoraversenyt készített, Magyar fantázia címen (S.123). A kilencedik rapszódiából zongora–cselló-, a tizenkettedikből pedig hegedű–zongoraátiratot is csinált. Még egy sor további zongorára készült átdolgozás is született: négy kézre, két zongorára, nyolc kézre és könnyített verzió is.
…
【A zene】
Liszt önmagát rapszódosznak, az ókori görög énekesek utódának nevezte, aki rapszódiáiban az ősi magyar zenét akarta feldolgozni. Ez a zene azonban nem volt ősi, ő csupán a cigányzenészek előadásaiban ismerte meg a „magyar zenét”, ezt vélte magyarnak, miként mindenki más is akkoriban. Ezekhez az élményekhez kapcsolódtak még a magyar verbunkos jeles képviselőinek művei, de a valódi népzenéről semmilyen információja nem volt, azt majd Bartók és Kodály munkássága nyomán ismerik meg az emberek.
Liszt az első tizenöt magyar rapszódiájában hangszeres, verbunkos és csárdásmuzsikát használt fel. Néhány darab magyar népies műdal, néhány Kossovits József, Rózsavölgyi Márk, Egressy Béni és Csermák Antal szerzeménye, néhány szerző nélkül jelent meg. A műdalok között – véletlenül – van néhány valódi népdal is, bár erről Liszt nem tudott, és ott van még a Rákóczi induló, amelyet Liszt már 1823 óta rendszeresen játszott, de a cenzúra nem engedte kiadatni. A forrásdarabok egy részét maga Liszt kottázta le előadások alapján, csak pár származott nyomtatott forrásból. Bartók Béla így vélekedett erről akadémiai székfoglalójában: „A dolog természetéből folyik, hogy átdolgozásaiban, pl. rapszódiáiban kevésbé volt alkalma legbelső énjének teljes kitárására […] De az igazság kedvéért hangsúlyoznom kell, hogy ezek a rapszódiák – elsősorban a magyar rapszódiákról beszélek – a maguk nemében tökéletes alkotások. Azt az anyagot, amelyet Liszt bennük felhasznál, nem lehetne szebben, jobban, nagyobb művészettel feldolgozni. Hogy ez a zenei anyag nem mindig értékes, az megint más lapra tartozik. Nyilvánvalóan ez is egyik oka annak, hogy ezeknek a műveknek általános jelentősége kisebb, viszont közkedveltsége annál nagyobb.”
A Magyar Dallok néhány darabjában még az eredeti dallamok, sőt a cigányzenészek előadásmódjának hűséges visszaadására is törekedett a zongorajátékkal. A későbbi munkálatok során, 1846–1847 táján a darabok már kompozíciókká kezdtek alakulni, bevezető, összekötő, záró szakaszok illeszkedtek a feldolgozott, de már átalakított dallamokhoz.
Az egyes rapszódiák dallamainak a forrásai:
…
《》1. rapszódia: Liszt három különböző dalt is felhasznált: az Erkel Ferenc által megzenésített Két pisztoly című népszínműből származó Kocsmárosné, bort ide az iccébe című dalt, Az Alföldön halászlegény vagyok ént, Bernát Gáspár dalát és Thern Károly egy népies műdalát.
…
《》2. rapszódia: A bevezető – inkább román, mint magyaros – témáját Liszt egyik weimari vázlatfüzetében találták meg, a többi témát Heinrich Ehrlich német zongoraművésztől vette át.
…
《》3. rapszódia: Első témája lassú verbunkos jellegű, a második pedig ismét inkább romános. Már a Magyar Dallok IV. füzet 11. számában is szerepeltek.
…
《》4. rapszódia: Témái már szerepeltek a Magyar Dallok II. füzet 7. számában. Az első egy ismeretlen származású lassú verbunkos dallam, a továbbiak valószínűleg Csermák Antal György szerzeményei.
…
《》5. rapszódia: A Héroïde élégiaque – Hősi elégia című darab Kossovits József egyik magyar táncának feldolgozása.
…
《》6. rapszódia: A darab témái közül az első a Chlopitzky nóta című dallam, amely a Magyar Dallok I. füzet 5. számában már szerepelt, a következő Szerdahelyi József és Egressy Béni 1843-as kiadású gyűjteményéből való, és a Magyar Dallok I. füzet 4. számában már megtalálható volt. Szerepel még itt a Cserebogár, sárga cserebogár című dal témája is, amelyet Liszt jegyezhetett le, végül egy verbunkos gyors szakasza már a Magyar Dallok IV. füzet 11. számában is feltűnt.
…
《》7. rapszódia: A hetedik rapszódia három dallam feldolgozása, mindhárom szerepelt már a Magyar Rhapsodiák, VIII. füzet, 15. számában. Az első a Chlopitzky nótát is tartalmazó gyűjteményből ismert, míg a következő két dallam igazi magyar népdalok (Nincsen nékem kedvesebb vendégem, Nem láttam én télen fecskét) feldolgozásai.
…
《》8. rapszódia: A Káka tövén költ a ruca című dalt cigány előadás nyomán jegyezte le Liszt 1846 őszén, ugyanígy a harmadikat is. A középső Rózsavölgyi Márk Víg szeszély csárdásának feldolgozása.
…
《》9. rapszódia: Az első olaszos (?) téma Liszt kéziratos jegyzetfüzetében szerepel, a második egy nyomtatásban megjelent. ismeretlen szerzőjű csárdás, a harmadik népdal jellegű dallam, aztán ismét egy igazi magyar népdal (A kertmegi káposzta) feldolgozása, majd a Mikor én még legény voltam című műdal következik. A rapszódia valamennyi témája már a korai változatban is szerepelt.
…
《》10. rapszódia: A darab Egressy Béni Fogadj Isten című zongoradarabjának dallamán alapul, amelyet Egressy Liszt tiszteletére jelentetett meg 1846 májusában. A feldolgozás már szerepelt a Magyar Rhapsodiák, IX. füzet, 16. számában, és a művet Liszt Egressynek dedikálta.
…
《》11. rapszódia: Ez a rapszódia egy magyar népies műdal, egy verbunkostánc és két csárdás dallamainak felhasználásával készült.
…
《》12. rapszódia: Rózsavölgyi egyik csárdásának feldolgozása (az alapot Liszt maga jegyezte le emlékezetből), aztán szerepel még egy dallam a Nagy potpourri című kéziratos gyűjteményből is, de van egy virágének jellegű dallam, Egressy Béni Fantázia című művének részlete és A csikós című népszínmű egyik betétdala.
…
《》13. rapszódia: Két magyar népies műdal motívumai után két valódi magyar népdal következik (Ketten mentünk, hárman jöttünk, Akkor szép az erdő, mikor zöld), majd egy csárdás-dal (Nem- nem-nem, nem-nem-nem, nem megyünk mi innen el). A felhasznált dallamok közül néhány a Magyar Rhapsodiák, 1. füzet, 17. számában már szerepelt.
…
《》14.rapszódia: Több dallamból áll össze a mű, néhány még nem kiderített eredetű mellett (talán Liszt saját szerzeménye) van itt a Magosan repül a daru című magyar népies műdal, meg egy verbunkos tánc feldolgozása, aztán a Koltói csárdás című, Liszt által lejegyzett számok, például az Úgy ég a tűz, ha ropog című.
…
《》15. rapszódia: Az alap a Rákóczi induló, amelynek egyik feldolgozása a Magyar Rhapsodiák, VI. füzet, 13. számaként már szerepelt.
A kései négy magyar rapszódia Liszt saját dallamain alapul, csupán az utolsó, a 19. rapszódia készült Ábrányi Kornél két Elegáns csárdása felhasználásával (alcíme szerint D’aprés les Csárdás nobles de K. Ábrányi). Ez a négy darab elüt a korábbi tizenöttől, eltűntek belőlük a cigányos modorosságok, és messze előremutatnak a 20. század zenéje irányába.
…
〜[Excerpt from above wikipedia]
〜[上記wikipediaの日本語翻訳は次の通り。翻訳にはアプリ「DeepL」を使用。]
〜
ハンガリー狂詩曲集は、フェレンツ・リストがハンガリーの主題を探求した19曲からなるピアノ曲集である。 1839年に着手し、いくつかの段階を経て1885年に完成した。 ピアノ協奏曲を含む管弦楽版もある。
…
【作品の誕生】
フェレンツ・リストは、主に自ら適切な作品を編曲することで、その高いピアノ知識を示すことができた。 そのほとんどは、オペラの有名なパッセージやポピュラーな民謡など、よく知られたテーマの編曲であった。 ハンガリー・ジプシーの音楽に親しむようになると、自らのハンガリー人としてのアイデンティティを表明するために、彼らの音楽を手がけるようになったが、ハンガリーのヴェルブンク音楽の作曲家たちからもテーマを取り上げた。 1839年から1847年にかけて、彼は21曲の小品(マジャール・ダロックとマジャール・ラプソディヤーク)を書いたが、そのうちのいくつかはリストの存命中には印刷されず、自ら撤回したものもあった。その後、1847年から1853年にかけて、彼は15曲のハンガリー狂詩曲を完成させ、出版した。 その間に、先行版の第5番、第4番、第11番からUngarische National-Melodien(p.243)も出版された。 その後、彼は長い間ハンガリー狂詩曲を書かなかったが、晩年、1882年から1885年にかけて、まったく異なるスタイルで再び4曲の新作を作曲した。 リシュティのハンガリー狂詩曲は全部で19曲ある。
そのうちの6曲は、1858年から1860年にかけてフェレンツ・ドップラーによって管弦楽用に編曲されたが、リストはそのうちのいくつかを手直しした。 管弦楽狂詩曲 - ピアノ狂詩曲第5番、管弦楽狂詩曲第6番 - ピアノ狂詩曲第9番(最後の曲は "Pest Carnival "と題されている)。 1875年、リストは6つの管弦楽狂詩曲を4手のためにさらにピアノ・トランスクリプションした。
リストは、第14番の狂詩曲をピアノ協奏曲に編曲した。 より正確には、ハンガリー狂詩曲集第X巻の第21番をピアノ協奏曲に編曲し、『ハンガリー幻想曲』(S.123)と題した。 また、第9番の狂詩曲をピアノとチェロに、第12番をヴァイオリンとピアノに編曲した。 他にも、4手用、2台ピアノ用、8手用、軽量版など、ピアノのための編曲が多数ある。
…
【音楽】
リストは自らをラプソディスト、古代ギリシャの歌手の後継者であり、古代ハンガリーの音楽を自分のラプソディに取り入れたいと考えていた。 しかし、この音楽は古代のものではなく、彼はジプシーの音楽家たちの演奏を通して「ハンガリーの音楽」を知ったにすぎず、当時の他の人々と同じように、それをハンガリーの音楽だと考えていた。 このような経験は、ハンガリー民俗音楽の偉大な代表者たちの作品とともにあったが、バルトークやコダーイの作品を通して人々が知るようになる、本当の民俗音楽については、彼は何も知らなかった。
最初の15曲のハンガリー狂詩曲で、リストは器楽曲、ヴェルムンク、チャールダーシュの音楽を用いた。 いくつかの曲はハンガリー民謡であり、いくつかはヨーツェフ・コソヴィッツ、マールク・ロザヴェルギ、ベニ・エグレシ、アンタル・チェルマークの作曲であり、いくつかは未発表である。 また、リストは1823年から定期的に演奏していたが、検閲官が出版を許さなかったラーコチの行進曲もある。 また、リストが1823年から定期的に演奏していたものの、検閲によって出版が許可されなかったラコッツィ行進曲も収録されている。 物事の性質上、例えば狂詩曲の編曲において、リストが自分の内面をさらけ出す機会は少なかった[......]が、正義のために、私はこれらの狂詩曲--私は主にハンガリー狂詩曲について述べている--が、その種の作品としては完璧なものであることを強調しなければならない。 リストがそれらに使っている素材は、これ以上ないほど美しく、より良く、より芸術的に加工されている。 この音楽的素材が必ずしも価値あるものでないことは、また別の問題である。 これは明らかに、これらの作品の一般的な重要性は低いが、人気が高い理由のひとつである。"
マジャール・ダロックのいくつかの作品では、彼はピアノを弾くことによって、ジプシーの音楽家たちのオリジナルのメロディーや演奏スタイルまでも忠実に再現しようと試みている。 その後、1846年から1847年頃になると、曲は作曲へと発展し始め、導入部、接続部、終結部が、加工されつつもすでに変容した旋律にフィットするようになる。
各ラプソディのメロディの出典:
…
《》狂詩曲1:リストは、フェレンツ・エルケルの音楽に乗せた民俗劇 "Két pisztoly "の中の歌 "Kocsmárosné, bort hier az iccébe"、ガースパー・ベルナートの歌 "Az Alföldön halászlegény vagyok én"、カーリー・テルンの民謡 "I am a fisherman in the Great Plain "の3曲を使用した。
…
《》狂詩曲2:序奏のテーマ(ハンガリー語ではなくルーマニア語)は、ワイマールにあったリストのスケッチブックにあったもので、他のテーマはドイツのピアニスト、ハインリヒ・エーリッヒから引用された。
…
《》狂詩曲3:第1主題はゆったりとしたヴェルヴンクで、第2主題は再びロマンシュ風である。 これらはすでに『ハンガリー歌曲集』第4巻第11番に収録されていた。
…
《》狂詩曲4:その主題は、すでに『ハンガリーのバラード』第2巻第7番に収録されていた。 最初の曲は起源不明の緩やかなヴェルブンクで、他の曲はおそらくギョルギー・アンタル・チェルマークの作曲であろう。
…
《》狂詩曲5: Héroïde élégiaque - Hősi elégiaは、József Kossovitsによるハンガリー舞曲の編曲。
…
《》狂詩曲6: この曲の主題の最初は "Chlopitzky nóta "という曲で、これはすでに『ハンガリー舞曲集 I』の小冊子No.5に掲載されている。次の主題は、1843年に出版されたJózsef SzerdahelyiとBéni Egressyの作品集に収録されたもので、すでに『ハンガリー舞曲集 I』の小冊子No.4に掲載されている。 また、リストが書き留めたと思われるCserebogár, sárga cserebogárという曲の主題もあり、最後に、この曲のverbunk fast sectionがHungarian Balladsの11号、小冊子IVに掲載されている。
…
《》狂詩曲7: 7番目のラプソディは、3つのメロディの編曲であり、3つとも『ハンガリー狂詩曲集』第8巻第15番に登場する。 最初の1曲はChlopitzky Notaを含む曲集から知られており、次の2曲は実際のハンガリー民謡の編曲である(Nincsen kedvesebb vendégem, Nem láttam én télen fecskét)。
…
《》狂詩曲8:リストは1846年の秋、ジプシーの演奏会の後に「カーカのふもとでルーカが繁殖する」という曲を書き下ろし、第3番も書き下ろした。 真ん中の曲は、マーク・ロザヴェルギの「陽気な気まぐれ」の編曲である。
…
《》狂詩曲9:最初のイタリア風(?)の主題はリストの手稿ノートにあり、第2番は作曲者不明のクアドラーダの印刷版、第3番は民謡、そして再び本物のハンガリー民謡の編曲(A kertmegi káposzta)、Mikor ich még legény voltamと続く。 狂詩曲の主題はすべて、初期のバージョンにすでに存在していた。
…
《》狂詩曲10: この曲は、ベニ・エグレシーのピアノ曲 "Bet God "の旋律に基づいており、エグレシーはリストに敬意を表して1846年5月に出版した。 この編曲はすでに『ハンガリー狂詩曲集』第9巻第16番に掲載されており、リストはこの作品をエグレシーに捧げている。
…
《》狂詩曲11:この狂詩曲は、ハンガリーの民謡、ヴェルヴンコの舞曲、2つのチャールダーシュに基づいている。
…
《》狂詩曲12:RózsavölgyiのCsárdasの1つ(リスト自身が暗譜したもの)の編曲、手稿集『The Great Potpourri』からの旋律、花のスタイルの旋律、Béni Egressyの幻想曲からの抜粋、民俗劇『The Cavalier』の設定がある。
…
《》狂詩曲13:2つのハンガリー民謡のモチーフの後、2つの本物のハンガリー民謡(Ketten mentünk, hárman jöttünk, Dann szép az erdő, wenn zöld)があり、その後にチャールダーシュの歌(Nem- nem-nem-nem, nem-nem-nem, nem megyünk mi hier el)が続く。 使用されているメロディのいくつかは、すでにハンガリー狂詩曲集第1巻第17番で紹介されている。
…
《》狂詩曲14: この作品はいくつかの旋律で構成されており、そのうちのいくつかはまだ起源が明らかでない(おそらくリストの自作)。ハンガリー民謡の「Magosan repül a daru(鶴は高く飛ぶ)」、ヴェルブンク舞曲の編曲、そしてリストが書き留めた「Koltó Csárdás(コルト・シャルダス)」、たとえば「Úgy ég a tűz, ha ropog(火はパチパチと鳴ると燃える)」などがある。
…
《》狂詩曲15:基本はRákóczi indulóで、その編曲はすでに『ハンガリー狂詩曲集』第6巻第13番に第13番として収録されている。
4つの後期ハンガリー狂詩曲はリスト自身の旋律に基づいているが、最後の狂詩曲19だけは、コルネール・アーブラニの2つのエレガントなチャールダーシュを使って作曲されている(副題は「D'aprés les Csárdás nobles de K. Ábrányi」)。 これらの4曲は、それまでの15曲とは異なり、ジプシー風の作風を失い、20世紀の音楽へと大きく前進している。
…
〜
〜
〜〜
2. 作曲者:リスト について
2.1 Wikipedia HU(ハンガリー版)の抜粋、および、その日本語翻訳
〜〜
〜
フランツ・リスト
Wikipedia JA(日本版) URL> https://ja.wikipedia.org/wiki/フランツ・リスト
Wikipedia EN(英語版) URL> https://en.wikipedia.org/wiki/Liszt_Ferenc
Wikipedia HU(ハンガリー版) URL> https://hu.wikipedia.org/wiki/Liszt_Ferenc
〜
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Apja, Liszt Ádám, Esterházy herceg hivatalnoka, korán felismerte fiának kivételes zenei tehetségét, és minden lehetőséget megragadott kibontakoztatására. Liszt kilencéves korában már nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban, majd hamarosan műpártoló főurak támogatásával Bécsben folytathatta tanulmányait Czerny és Salieri tanítványaként. 1822. december 1-jén mutatkozott be Bécsben. A 11 éves Liszt első koncertje nagy feltűnést keltett. Itt találkozott Beethovennel, Czerny közvetítésével, aki korábban Beethoven tanítványa volt.[3] Itt is jelent meg nyomtatásban első műve, variációi ugyanarra a Diabelli-témára (keringőre), amelyekre Beethoven híres zongoraművét írta. Az ifjú Liszt bécsi szereplését követően négy nagy sikerű pesti, illetve budai koncertje után 1823 őszén apjával Franciaországba utazott, és az európai művészeti élet egyik központjába, Párizsba költözött.
Felvételét a párizsi Conservatoire-ba Cherubini, az intézmény vezetője gátolta meg, így visszatért Bécsbe, ahol magánúton zeneelméletet és ellenpontozást tanult, közben hangversenykörútra indult. Londoni bemutatkozását számos újabb meghívás követte Franciaországba, Svájcba, majd ismét Angliába. Műsorán többnyire a népszerű operákra írt ábrándok, parafrázisok szerepeltek. 1827-ben egy időre a francia fővárosban telepedett le, ahol tehetségének köszönhetően a társasági élet ünnepelt hőse lett. Itt ismerkedett meg Chopinnel, akitől eltanulta a zongorajáték árnyalatait, valamint Berliozzal, akitől a zenekari nyelvet és a programzene új vívmányait sajátította el. Az 1830-as évek végén újabb hangversenykörutakra indult, bejárta egész Európát, Portugáliától Oroszországig. 1835-ben a genfi konzervatórium tanára lett. Az 1838-as pesti árvízkatasztrófa károsultjait Bécsben rendezett hangversenyeinek jövedelmével támogatta. Ugyanilyen bőkezűen járult hozzá néhány évvel később a bonni Beethoven-emlékmű létrehozásához. Az oroszországi hangversenykörutak során megismerkedett az orosz komponisták művészetével és szerelmével, Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnővel, aki a későbbiekben közreműködött irodalmi munkásságában. A negyvenes évek elején Weimarban az udvari színház karmestere lett, itt népszerűsítette és vezényelte kortársai műveit, valamint tanította a kontinens minden sarkából érkező pályakezdő muzsikusokat és komponistákat. Liszt élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Budapest között osztotta meg. A budapesti Zeneakadémia első éveiben készséggel segítette a magyar zenekultúra újonnan kialakuló központját, és vállalta, hogy az év néhány hónapjában itt tanítson.
Liszt rendkívül termékeny zeneszerző volt. Műveinek nagy részét zongorára komponálta, ezek zömének eljátszásához rendkívüli technikai tudás szükséges. Alkotásainak viszonylagos ismeretlensége azzal magyarázható, hogy rengeteg darabot komponált: mintegy 400 eredeti művének zöme virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise. Összesen kb. 1400 művet komponált (beleszámolva eredeti műveit, átiratait stb.), amivel minden idők egyik legtermékenyebb zeneszerzője. A programzene lelkes támogatója volt. Zenei átiratokkal is foglalkozott, és az olyan legbonyolultabb zenekari művekkel is megbirkózott, mint például Beethoven szimfóniái. Művei a világ minden részén elmaradhatatlan elemei a koncertprogramoknak. Zenei munkássága mellett rengeteg esszét írt különböző témákról: zeneszerzők társadalmi helyzete, műelemzések stb.
…
〜[Excerpt from above wikipedia]
〜[上記wikipediaの日本語翻訳は次の通り。翻訳にはアプリ「DeepL」を使用。]
〜
フェレンツ・リスト(ドイツ語: Franz Liszt、1811年10月22日ドボルヤン - 1886年7月31日バイロイト)は、ハンガリーの作曲家、ピアニスト、指揮者、音楽教師であり、19世紀ロマン派を代表する作曲家の一人である。
エステルハージ公の事務官であった父アダム・リストは、早くから息子の類まれな音楽の才能に気づき、あらゆる機会をとらえてその才能を開花させた。 9歳の時、すでにショプロンとブラチスラヴァで人前でピアノを弾いていたリストは、やがて芸術諸侯の庇護を受け、ツェルニーとサリエリの弟子としてウィーンで研鑽を積む。 1822年12月1日にウィーンでデビュー。 リストが11歳の時に開いた最初の演奏会はセンセーションを巻き起こした。 ベートーヴェンの弟子であったツェルニーを通じ、ベートーヴェンと出会う。 ベートーヴェンの有名なピアノ曲と同じディアベリの主題による変奏曲である。 ウィーンとブダでの4回のコンサートが大成功を収めた後、1823年秋、若きリストは父とともにフランスに渡り、ヨーロッパの芸術生活の中心地のひとつであるパリに移り住んだ。
パリの音楽院への入学を音楽院長のケルビーニに阻止されたリストは、ウィーンに戻り、個人的に音楽理論と対位法を学びながら、演奏旅行へと出発した。 ロンドンでのデビューの後、フランス、スイス、そして再びイギリスへと招待が続いた。 彼の演奏曲目は、回想とポピュラー・オペラのパラフレーズが中心であった。 1827年、彼は一時フランスの首都に居を構え、その才能で社交界の名士となった。 そこでショパンに出会い、ピアノ演奏のニュアンスを学び、ベルリオーズからは管弦楽の言葉やプログラム音楽の新しい成果を学んだ。 1830年代後半には、ポルトガルからロシアまでヨーロッパ各地を演奏旅行した。 1835年にはジュネーヴ音楽院の教授に任命された。 1838年のペスト大洪水では、ウィーンでのコンサートの収益金で被災者を支援した。 数年後には、ボンのベートーヴェン記念碑の建設にも惜しみない貢献をした。 ロシアでの演奏旅行では、ロシア人作曲家の芸術と、後に彼の文学活動に貢献することになるカロリン・ズー・セイン=ヴィトゲンシュタイン王女との愛を知った。 1940年代初頭には、ワイマールの宮廷劇場の指揮者となり、同時代の音楽家たちの作品を普及・指揮し、大陸各地から集まった新進の音楽家や作曲家たちを指導した。 リストは晩年の数十年間をワイマール、ローマ、ブダペストで過ごした。 ブダペスト音楽アカデミーの設立初期には、ハンガリーの音楽文化の中心地となりつつあったこのアカデミーを快く援助し、1年のうち数ヶ月間、そこで教えることに同意した。
リストは非常に多作な作曲家であった。 彼はほとんどの作品をピアノのために作曲したが、そのほとんどは演奏に卓越した技術を必要とする。 400曲あまりのオリジナル作品のほとんどは、ヴィルトゥオーゾ・ピアノ作品、交響曲、交響詩、ミサ曲などである。 彼はプログラム音楽の熱心な支持者であった。 また、音楽のトランスクリプションにも取り組み、ベートーヴェンの交響曲のような最も複雑な管弦楽作品にも取り組んだ。 彼の作品は世界中のコンサート・プログラムに欠かせない。 音楽活動のほか、作曲家の社会的状況、作品の分析など、さまざまなテーマで多くのエッセイを書いている。
…
〜
〜
〜〜
2. 作曲者:リスト について
2.2 リストの作品一覧へのリンク・Wikipedia EN(英語版)
〜〜
〜
List of compositions by Franz Liszt
Wikipedia EN(英語版) URL> https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_compositions_by_Franz_Liszt
〜
〜〜
〜〜〜
〜〜〜
〜〜
〜